A 18. és a 19. század között amikor Sismondi dolgozott:
Tableau de I'Agriculture Toscane néhány házon a villa körül, különös figyelmet
fordítva a régi konyhakertekre, melyeket átépített kis kertekké.14 Növényeket
hozott, és fontossági sorrendben telepítette őket a falakon kívülre is (szőlő,
jázmin, olajbogyó) így helyet csinálva a díszítő elemeknek mint a virágágyások,
kádak, kovácsolt vas pergola, és természetesen a hagyományos díszítő
citrusoknak is, amelyek még sokasággal éltek a falakon kívül is. Hasonló jelenség volt megfigyelhető
Valdinievole dombos területein, ahol abban az időben nyaralók álltak.
Felújították őket, villákat emeltek, melyekhez gyakran építettek egy citrus
házat 15.
De Buggiano alacsonyabb szintjein, a hegy
lábánál, Borgoban kísérletet tettek a citromfák szabad tartására Villa Delvedere
(ma Villa Ankuri) a 19. században szabályos citromfa erdő volt jelen, valamint
a falak mellett a lécrácsra futatott növények díszítették a déli falrészeket. A
növények rossz állapotúak, és fagykárok tömkelege károsította őket.16
Ugyanezen a helyen kissé északabbra a Villa
Biurlo (ma Villa Leccio) Buggiano hegyeinél tökéletes állapotban fennmaradt egy
csodálatos Pomeránc17 (Citrus aurantium– keserű narancs)
Sismondi
nagy csodálója, és rajongója ezeknek a növényeknek, utazásai során nagy tudásra
tett szert a citrusokkal kapcsolatos termelési, és szaporítási technikák, a
citrusok tartósításának módszereire, és kezeléseire. Sok növényt lehetett látni
az ő villája körül (Villa Valchiusa)
Pescia hegyének lejtőin:
Pescia klímája kiválóan alkalmas a citrusok edényes
tartására. Decembertől áprilisig a téli menedék egy üvegház, vagy egy téli kert,
amelynek az ajtaját napközben ki kell nyitni, kivéve, ha nagyon hideg van. A
létesítményekbe nem kell kályha vagy takaró szövet. Kétévente átültetve laza
szerkezetű földbe, lótrágyával keverve, illetve amikor rendelkezésre áll a jó
korhadt fa talaj. Nagy kupacokban keverik össze a földet két rész lótrágya, és
egy rész vegyes virágföld, valamint zúzalék, amely vízmegtartó hatást biztosít.
Minden évben a talajfelszínt kétujjnyi lótrágyával terítve, hogy tartsuk a
növényt frissen és zölden.
A
citromfa a legszélesebb körben termesztett citrus növény, mely toleránsabb edényben,
mint más citrus fajták és rengeteg gyümölcsöt terem. Láttam már egy közepes
méretű növényen 400 gyümölcsöt is teremni. Természetesen, ha a franciák ezt
megteszik naranccsal, én elhiszem nekik, mert még sose láttam őket.
Mindenesetre itt Toszkánában a falusi házak legszebb dísze, hisz állandóan
virágzik, és folyamatosan teremnek. 18
Ugyanakkor a citrusok edényes tartásánál
jobban szem előtt tartjuk a fejlődést, és szakértő munkával vigyázva rájuk,
alakítva növekedésük minden szakaszát. Ez a szempont tölti be a legtöbb citrus
házat: vonzó növények, melyek szemet
gyönyörködtetőek.
Így
egy új professzionális szakma született, melynek ezt az igen összetett, és
gondoskodó feladatot kellett ellátni, ez lett a kertészet. 19
A Semolli régi gazdaságban (Buggiano) is átalakítottak
45 szobát, melyet teleltetésre használtak, és 2 szobát bővítettek egy
istállóval ahol egy díszkertet hoztak létre. Ezt a funkciót a mai napig így
tölti be.
[…] A Semolli villa kertjében, mint minden
zöld-kertben a narancs, clementin, Sevilla narancs, és a mandarint
központosítva a szabadföldbe ültettek, mely uralta a kert fő hangsúlyát. A
falak mellett pedig a lécrácsokra nevelt, sok fajta díszítő citrus növények
uralkodtak. Lendületes, és erős növekedést produkálnak e környezetben, a
megfelelő gondoskodás mellett. Valószínű, hogy a múltban történtek problémák a
teleltetés alatt, nem megfelelő helyen voltak elhelyezve a téli hónapokra, vagy
éppen az adott helyen fagykárokat szenvedtek. De a későbbiekben morfológiai
szempontok alapján teleltették a növényeket. Ez az elrendezés jellemző
Buggiano-ra. 20
És a Villa Serimolli, később Pichi-Serimolli, évszázados kertészeti
tapasztalatai alapján a mai napig a citrus-kert építészet, egy művészien
kifejtett példátlan történelmi cserepes
gyűjteménye. Ez a felbecsülhetetlen gyűjtemény a mai napig él, és növekszik a
több ezer látogatót lenyűgözve.
A 20. század elején a toszkán
Pichi-Serimolli család lehetővé tette az utolsó kertészük számára (Ferruccio
Fattorini, aki egy bérlő, gazdálkodó volt a nagy farmon) hogy egy
szeptember-októberi hónapban bemutassa a citrusok tartásának, és metszésének
titkait az érdeklődők számára.
A Tintori család, kik szakosodtak a citrus
félékre, e képzést kihasználva tökéletesítette tudását, a forma képzési
technikákat, a metszést, és a cserepes tradicionális toszkán hagyományokra épülő
citrus tartást.
1997
őszén a Tintori család által szponzorált esemény keretén belül, melynek címe:
„A Walls-i táj” elsőként tette lehetővé a Buggiano Castello kulturális
egyesülettel, hogy a kastély privát kertjei megtekinthetők legyenek a látogatók
számára. Ezzel kiemelten erősítve, és inspirálva –e szakmát, és népszerűsítve
Valdinievole dombos vidékét.
Giorgio, és Sergio Tintori jelenléte ezen
az eseményen megerősítette erős kötődésüket ehhez a vidéki tradicionális
környezethez, és támogatásukat a művészeti és kulturális élet folytatásához.
A cél: ezt a tradicionális toszkán hagyományt (
edényes citrus tartás) népszerűsíteni, és elterjeszteni, nem csak
Olaszországban, hanem egész közép, és
észak Európába!
14 Buggiano Város
Levéltára Catasto di estimo della Comunita di Buggiano del 31 agosto 1789, pp.
217, 253, 257.
15 Ugyanott 51.
oldalon.
16 N. Stefanelli, II
legato Ankuri-Pucci: progetto di riqualificazione ambientale della Villa
Belvedere e poderi annessi in Comune di Massa e Cozzile (Pistoia). Egyetemi
szakdolgozat a Firenzei Egyetem Építészmérnöki kara 1996-97.
17 Anyakönyvi hivatal a Pescia, Registro di
trascrizione dei contratti notarili, vol. 193, n.73, március 22, 1934.
18 J.C.L. Sismondi, Tableau de
l'Agriculture Toscane. Sismondi ebben a nem is olyan régi munkájában semmit sem
változott. Közzé tették írásait Viessieux kabinetben 1960-ban. Szerkesztetten
közreadták Francia országban is. A bevezetést Francesca Sofia írta, azt
mondja: „A mítosz történetét a Toszkán civilizáció előtt ünnepelték, az Olasz
köztársaságból származik, és eljött egy kertbe” Le Tableau de l'Agriculture
Toscane, Geneva, Ediz. Slatkine, 1999.
19 Az
1841 es népszámlálás, a szakmák tekintetében három kertészt jelölt meg Buggiano
–ban (Primo Censimento Europeo Enumerativo della popolazione toscana).
20 Cfr. La campagna dentro le
mura. Orti di agrumi e giardini segreti di Buggiano Castello, edited by Alisea
(Study and research centre for Garden Landscape Environment) Buggiano,
Associazione Culturale Buggiano Castello. 1997. Introduction by G. Franchi, p.
15
