A citrusok is mint minden más növények,
megbetegedhetnek, illetve kártevők áldozatává válhatnak. Fontos felismerni a
probléma okát, és mielőbb cselekedni.
A leggyakrabban előforduló betegségek a
paraziták és rothadás. Élősködők által okozott károkat fogunk részletesen
megvizsgálni: levéltetvek, liszteske, pajzstetvek, aknázó legyek, és atkák.
Az alábbiakban ismertetjük a valóságos
betegségeket és sérüléseket, amelyeket e növényevő paraziták okoznak.
BETEGSÉGEK
„betegségnek” értünk minden olyan tényezőt,
amelynek látható, és kézzelfogható bizonyítéka van a növény rendellenes
megjelenésében, formájában, kinézetében. Ennek lehetnek okai a *biotikus
tényezők, mint a baktériumok, gombák, vírusok. De éppen lehetnek nem biotikus
tényezők, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, vagy éppen tápanyag hiány,
illetve tápanyag telítettség. Előfordulnak genetikai hibák is, vagy a
növényvédő szerek, műtrágyák nem megfelelő használata.
Sok vírusnak, és betegségnek környezeti
feltételek kellenek, amelyek Európában nem adottak. Ezeket a betegségek főként
idegen növényekkel kerülnek be az állományba, és ha nem vagyunk körültekintőek,
akár el is pusztíthat mindent. Mindenképpen körültekintően járjunk el olyan
országokból hozott növényekkel, amelyek épp ilyen jellegű embargó alatt
állnak. Újonnan vásárolt növényeket
érdemes 1-2 hétre karanténszerű obszerváció alá vonni.
Magyarország nyári félszáraz, száraz
éghajlatát tekintve sok betegségnek, és vírusterjedésnek nem kedvez. A párás,
nedves nyarak, és csapadékos telek viszont a betegségek melegágyai.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy biológiai
védekezés (vegyszeres kezelés) csak akkor jöhet számításba, ha pontosan
azonosítani tudtuk a betegség, kórokozó kilétét. Citrus növényeknél biológiai
védekezésként csak permetezés jöhet szóba! Nyomatékosan felhívom a figyelmet a
vegyszeres beöntözés szigorú elkerülésére.
A gyökér betegségek fő okozója a pangó víz,
ha beöntözzük gombaölővel, csak rontunk a helyzeten, ami végzetes is lehet. Meg
kell oldani a vízelvezetést, és a talajt a lehető legrövidebb időn belül
kiszárítani, száraz környezetben a gomba elpusztul. A gombás megbetegedések
csak túlöntözésre, pangó víz jelenlétére vezethetőek vissza.
Tapasztalataink szerint az edényes citrus tartásban csak a gyökérrothadást, és a lombozatot érintő élősködőket kell számba venni.
Malsecco—őssejt
fertőzés
Ezt egy gomba faj okozza: Phoma
tracheiphila Kane, és Ghik. Leggyakrabban a citromokat, a mandarinokat, és a
keserű narancsokat támadja meg. Ez a betegség a növény nedvkeringését támadja
meg. Az első tünetek közt a levelek sárgulásával jelentkezik, majd elkezd
elszáradni a növény felülről szépen haladva lefelé, amíg el nem éri a
gyökérzetet, és elpusztul. Ez a betegség főleg a mediterrán éghajlatú
területeken szedi az áldozatokat, ahol az ősz meleg, és csapadékos. A gomba behatol a növény szöveteibe a sebeken,
vágási felületeken. Könnyen felismerhető, ha az elszáradt ágról lehúzzuk a
kérgét, ez a betegség vöröses barna színben mutatkozik meg.
Ezt a betegséget úgy tudjuk megelőzni, ha
minél kevesebb stresszt hatást engedünk a növénynek, ilyen például a növényt
megfelelő időben ültetni júniusban, kerüljük el a kora tavaszi, vagy késő őszi
ültetést. Ne tegyük ki a növényeket erős szélnek, válasszunk inkább szélvédett
helyet.
A hosszú évek kutatómunkájának köszönhetően
azonosították az erre a betegségre kényes fajtákat, és genetikai úton
erősítették a rezisztenciájukat.
Kezelés: a száraz ágakat el kell
távolítani, és réz alapú permetezést kell alkalmazni 7 naponta. A fertőzött
ágakat el kell égetni. 15 fok feletti erősen csapadékos magas páratartalmú
időben menekítsük növényeinket száraz helyre, vagy védjük meg az ültető edényt
a sok víztől. 15 fok alatt a citrusokat semmilyen formában nem szabad
permetezni!
Rothadás
Ezt a betegséget is egy gomba okozza,
Phytophthora citrophthora. Ez a gomba kivétel nélkül az összes citrus-fajt
megtámadhatja főleg a gyökérnyaknál, és a gyökéren jelenik meg. Erős alanyokon
nem fog ki ez a fertőzés, mint a Sevillai narancs. Az első tünet az erős
mézgásodás, majd megfeketedik az ágrész, gyakran szétrepedezik, illetve megnyílik
a törzs.
Az első tünet a levelek sárgulása,
elhalása. Majd egyre nagyobb területeken hallnak el az ágrészek. Ez a betegség összefügg,
a nehéz talajokkal mely megtartja iszapos szerkezetét nagyobb esőzések után.
Mindezt támogatja, még ha 25-30 fok körüli hőmérséklet is társul hozzá, így a
fertőzés szinte megállíthatatlan. A gomba a talajban
él, mely segít lebontani a
talajban feleslegessé vált halott növényi szöveteket, gyökereket. A nedves
talajban a gyökérzet részei kezdenek elhalni, és ezeken a sebeken keresztül
kerül be a gomba a növénybe. Ezért fontos a laza, gyors vízáteresztésű levegős
szerkezetű talaj, a cserép alján biztonsági vízelvezetéssel.
Megelőzés: az öntőzési szabályok betartása,
vigyázni kell, hogy a növény törzs része ne sérüljön, és óvni kell a túlzott
mennyiségű csapadéktól. Vegyszeres védelme, fosetyl—alumínium, zineb,
zi-ram, metalaxy, és réz alapú szerekkel
küszöbölhető ki, megelőző céllal is.
Paraziták
Az élősködő rovarok, és atkák tudják a
legnagyobb kárt okozni a citrusok területén. A következőkben a leggyakrabban
előforduló élősködőket ismertetjük.
Levéltetvek
Toxoptera aurantii más néven fekete citrus levéltetű,
mely különösen a ciromfákat támadja meg. Már a friss hajtásokon megjelennek,
amire a növény levele összegömbölyödik. A tetvek váladéka által megjelenik a
fekete korompenész, mely egyes gombafajok melegágya. Erősebben tetves
növényeknél lehullik a levél, a virág, és a terméskezdemények. A hideg téli
tartás, és a meleg nyarak csökkentik a fertőzés kialakulásának veszélyét.
Gyakran megtámadják a fekete tetvek a nitrogén hiányos legyengült növényeket,
nem tolerálják a magasabb nitrogén szintet, ezért fontos szempont a megfelelő
műtrágyázás. Védekezés, már szükséges esetben, aphidicides, pirimi-carb,
ethiofencarb, és imidiacloprid tartalmú szerekkel.
Liszteskék
Diaeurodes citri ismert mint citrus molytetű, mely
sokkal gyakoribb a citrusoknál mint
a Aleu-rothrixus floccosus nevű maszkos
rokona. Kis fehér gyapjas kis lepkeszerű élőlény. Egy vegetációs periódusban
akár négy generáció is képes élősködni a citrusok minden részén ahol többnyire
észrevétlenek. Többnyire alulról szívja a leveleket, és váladékából mézharmat
termelődik, majd korompenész. Fertőzési veszély június, július, augusztusban
jelentkezik. Védekezése fehér olaj 1-1,5 % -os oldata vagy buprofezin tartalmú
egyéb termék. Megelőzni a fehér olajos kora nyári egyszeri permetezéssel lehet,
júliusban. Itt is jelentős szerepet játszik a megfelelő nitrogén utánpótlás,
illetve a metszés, szellősebb korona kialakítása.
Pajzstetvek
Számos faja szerepel a listán, de úgy
gondoltuk, hogy a leggyakrabban megjelenő
pajzstetűre kell koncentrálni ami
citrusokat támad, a Planococcus citri más néven a lisztes citrus pajzstetű. Ez
a parazita erős mézharmatot bocsájt ki, amely által növényeink akár egy héten
belül elpusztulhatnak. Megjelenik a levélen, a fás részeken, de még a
gyümölcsökön is, főként meleg nyári időben. Terjedése főként üvegházakban
fordul elő a nyár közepén. Főleg a párás meleg levegő kedvez nekik. A
Magyarországi klímát nem igazán szeretik, ezért főleg behurcolással lehetséges
az elszaporodásuk. Megelőzés: a lombozat levegőzése,
ritkítása, illetve a
nitrogén megfelelő mennyiségű adagolása.
Nagy fertőzésnél évi két alkalommal kell
fehér olajpermetezést alkalmazni 2 %-os töménységben, vagy buprofezin tartalmú
terméket, réz alapú szerrel kombinálva. Alkalmazható ellenük ragadozó hangyák,
megfelelő ellenőrzés mellett.
Citrus
aknázó moly
A Phyllocnistis citrella 1995 óta fertőzi a
citrusokat, ennek a kis pillangónak a lárváit
Dél-Ázsiából hurcolták be. Ezek a
lárvák főként a levelek fonákjain készítenek csatornákat, amelyben élnek. A
levelekben deformitást okoznak, és a szövetek elhalnak. Semmilyen természetes
ragadozó nincs ellenük, így csak is vegyszeres beavatkozással semmisíthetőek
meg. Imidiacloprid, flufenoxuron és methomyl alapú készítményekkel lehetséges.
Magyarországon nem sokáig marad életbe, főleg behordott olasz növényeken
található meg ritkán. A tavaszi olajos permetezés 1-2 %-os megzavarhatja a
tojásrakási folyamatot, megakadályozza, hogy a lárva a szövetekkel érintkezzen.
Folyamatosan kell ellenőrizni az aknázó molyok
jelenlétét, mert a vegyszeres kezelés megkezdése után a folyamatot ismételni
kell 10-12 nap elteltével. Az aknázó molyok ellen lehet védekezni belocsolásos
módszerrel, imidiacloprid tartalmú termékekkel. Júniusban szabad megkezdeni a
kezelést, és 30-40 nap elteltéve meg kell ismételni. Adagolása: egy 30—40 cm
átmérőjű cseréphez, 1 ml szert kell 2 liter vízhez keverni és az oldattal a
növényt beöntözni. 50—60 cm átmérőhöz, 3 ml szert 5 liter vízhez.
Sokan nem kedvelik, és ellenzik a citrusok
beöntözéses vegyi kezelését, mely hosszútávon a növényben károkat okozhat, és
gátolja a tápanyagfelvételt. Ez esetben javasoljuk a fertőzött levelek
eltávolítását, és a növény erősebb visszavágását. Abban az évben visszafogottabb
lesz a növény, de a másik évben rendbe jön. A hideg teleltetés is csökkenti az
aknázó moly jelenlétét.
Vörös atka
Két fajta atkáról fogunk említést tenni,
amely veszélyezteti a citrusokat. A Panonychus
citri, és a Tetranychus urticae.
Színük változatos lehet, a vöröstől a pirosig, és egészen a barnás árnyalatig.
Mindkét faj a növény nedveivel táplálkozik, és állandóan tojásokat raknak. Egy
két hét alatt képesek egy kifejlett növényt tönkretenni. Viszonylag könnyen
felismerhető a levelek pötty szerű foltosságáról, egészségtelen színéről, és a
levél fonákon lévő apró vöröses színű pókszerű lényekről. A Panonychus érzékenyebb,
mint a Tetranychus, így jóval ritkább is. A magas hőmérsékletben, és viszonylag
száraz levegőben minimális páratartalomnál jelennek meg, főként nyáron az
üvegházakban, ezért is nevezik gyakran üvegházi atkának is. A fehérolaj kezelés
zavarja a tojásrakását, így nem alakulnak ki. Vegyi kezelést csak a legvégső
esetben alkalmazzunk fenazaquin,
fenpyroxi-mate és tebufenpyrad alapú vegyszerekkel.
Újra csak a történelmi tényekre hagyatkozva
emeljük ki a növények réz alapú szerekkel történő állandó kezelését, mely
beépül a növény szöveteibe és megedzi azt. Így kevésbé lesz vonzó bármely
kártevőnek. A megfelelő műtrágyázás, öntözés, és metszés, egészséges
növényzetet produkál. Így összességében minden kockázati tényező lecsökken a
minimálisra. Ne felejtsük el, hogy a hideg teleltetés is egy védekezési alkalom
a paraziták ellen, mivel sok nem éli túl ezt az időszakot megfelelő kezelések
után.
