Technológia - Korokozók, betegségek



A citrusok is mint minden más növények, megbetegedhetnek, illetve kártevők áldozatává válhatnak. Fontos felismerni a probléma okát, és mielőbb cselekedni.
A leggyakrabban előforduló betegségek a paraziták és rothadás. Élősködők által okozott károkat fogunk részletesen megvizsgálni: levéltetvek, liszteske, pajzstetvek, aknázó legyek, és atkák.

Az alábbiakban ismertetjük a valóságos betegségeket és sérüléseket, amelyeket e növényevő paraziták okoznak.

BETEGSÉGEK

„betegségnek” értünk minden olyan tényezőt, amelynek látható, és kézzelfogható bizonyítéka van a növény rendellenes megjelenésében, formájában, kinézetében. Ennek lehetnek okai a *biotikus tényezők, mint a baktériumok, gombák, vírusok. De éppen lehetnek nem biotikus tényezők, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, vagy éppen tápanyag hiány, illetve tápanyag telítettség. Előfordulnak genetikai hibák is, vagy a növényvédő szerek, műtrágyák nem megfelelő használata.

Sok vírusnak, és betegségnek környezeti feltételek kellenek, amelyek Európában nem adottak. Ezeket a betegségek főként idegen növényekkel kerülnek be az állományba, és ha nem vagyunk körültekintőek, akár el is pusztíthat mindent. Mindenképpen körültekintően járjunk el olyan országokból hozott növényekkel, amelyek épp ilyen jellegű embargó alatt állnak.  Újonnan vásárolt növényeket érdemes 1-2 hétre karanténszerű obszerváció alá vonni.
Magyarország nyári félszáraz, száraz éghajlatát tekintve sok betegségnek, és vírusterjedésnek nem kedvez. A párás, nedves nyarak, és csapadékos telek viszont a betegségek melegágyai.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy biológiai védekezés (vegyszeres kezelés) csak akkor jöhet számításba, ha pontosan azonosítani tudtuk a betegség, kórokozó kilétét. Citrus növényeknél biológiai védekezésként csak permetezés jöhet szóba! Nyomatékosan felhívom a figyelmet a vegyszeres beöntözés szigorú elkerülésére.
A gyökér betegségek fő okozója a pangó víz, ha beöntözzük gombaölővel, csak rontunk a helyzeten, ami végzetes is lehet. Meg kell oldani a vízelvezetést, és a talajt a lehető legrövidebb időn belül kiszárítani, száraz környezetben a gomba elpusztul. A gombás megbetegedések csak túlöntözésre, pangó víz jelenlétére vezethetőek vissza.

Tapasztalataink szerint az edényes citrus tartásban csak a gyökérrothadást, és a lombozatot érintő élősködőket kell számba venni.

Malsecco—őssejt fertőzés

Ezt egy gomba faj okozza: Phoma tracheiphila Kane, és Ghik. Leggyakrabban a citromokat, a mandarinokat, és a keserű narancsokat támadja meg. Ez a betegség a növény nedvkeringését támadja meg. Az első tünetek közt a levelek sárgulásával jelentkezik, majd elkezd elszáradni a növény felülről szépen haladva lefelé, amíg el nem éri a gyökérzetet, és elpusztul. Ez a betegség főleg a mediterrán éghajlatú területeken szedi az áldozatokat, ahol az ősz meleg, és csapadékos.  A gomba behatol a növény szöveteibe a sebeken, vágási felületeken. Könnyen felismerhető, ha az elszáradt ágról lehúzzuk a kérgét, ez a betegség vöröses barna színben mutatkozik meg.
Ezt a betegséget úgy tudjuk megelőzni, ha minél kevesebb stresszt hatást engedünk a növénynek, ilyen például a növényt megfelelő időben ültetni júniusban, kerüljük el a kora tavaszi, vagy késő őszi ültetést. Ne tegyük ki a növényeket erős szélnek, válasszunk inkább szélvédett helyet.
A hosszú évek kutatómunkájának köszönhetően azonosították az erre a betegségre kényes fajtákat, és genetikai úton erősítették a rezisztenciájukat.
Kezelés: a száraz ágakat el kell távolítani, és réz alapú permetezést kell alkalmazni 7 naponta. A fertőzött ágakat el kell égetni. 15 fok feletti erősen csapadékos magas páratartalmú időben menekítsük növényeinket száraz helyre, vagy védjük meg az ültető edényt a sok víztől. 15 fok alatt a citrusokat semmilyen formában nem szabad permetezni!


Rothadás

Ezt a betegséget is egy gomba okozza, Phytophthora citrophthora. Ez a gomba kivétel nélkül az összes citrus-fajt megtámadhatja főleg a gyökérnyaknál, és a gyökéren jelenik meg. Erős alanyokon nem fog ki ez a fertőzés, mint a Sevillai narancs. Az első tünet az erős mézgásodás, majd megfeketedik az ágrész, gyakran szétrepedezik, illetve megnyílik a törzs.
Az első tünet a levelek sárgulása, elhalása. Majd egyre nagyobb területeken hallnak el az ágrészek. Ez a betegség összefügg, a nehéz talajokkal mely megtartja iszapos szerkezetét nagyobb esőzések után. Mindezt támogatja, még ha 25-30 fok körüli hőmérséklet is társul hozzá, így a fertőzés szinte megállíthatatlan. A gomba a talajban
él, mely segít lebontani a talajban feleslegessé vált halott növényi szöveteket, gyökereket. A nedves talajban a gyökérzet részei kezdenek elhalni, és ezeken a sebeken keresztül kerül be a gomba a növénybe. Ezért fontos a laza, gyors vízáteresztésű levegős szerkezetű talaj, a cserép alján biztonsági vízelvezetéssel.
Megelőzés: az öntőzési szabályok betartása, vigyázni kell, hogy a növény törzs része ne sérüljön, és óvni kell a túlzott mennyiségű csapadéktól. Vegyszeres védelme, fosetyl—alumínium, zineb, zi-ram,  metalaxy, és réz alapú szerekkel küszöbölhető ki, megelőző céllal is. 


Paraziták

Az élősködő rovarok, és atkák tudják a legnagyobb kárt okozni a citrusok területén. A következőkben a leggyakrabban előforduló élősködőket ismertetjük.

Levéltetvek

Toxoptera aurantii más néven fekete citrus levéltetű, mely különösen a ciromfákat támadja meg. Már a friss hajtásokon megjelennek, amire a növény levele összegömbölyödik. A tetvek váladéka által megjelenik a fekete korompenész, mely egyes gombafajok melegágya. Erősebben tetves növényeknél lehullik a levél, a virág, és a terméskezdemények. A hideg téli tartás, és a meleg nyarak csökkentik a fertőzés kialakulásának veszélyét. Gyakran megtámadják a fekete tetvek a nitrogén hiányos legyengült növényeket, nem tolerálják a magasabb nitrogén szintet, ezért fontos szempont a megfelelő műtrágyázás. Védekezés, már szükséges esetben, aphidicides, pirimi-carb, ethiofencarb, és imidiacloprid tartalmú szerekkel.

Liszteskék
Diaeurodes citri ismert mint citrus molytetű, mely sokkal gyakoribb a citrusoknál mint
a Aleu-rothrixus floccosus nevű maszkos rokona. Kis fehér gyapjas kis lepkeszerű élőlény. Egy vegetációs periódusban akár négy generáció is képes élősködni a citrusok minden részén ahol többnyire észrevétlenek. Többnyire alulról szívja a leveleket, és váladékából mézharmat termelődik, majd korompenész. Fertőzési veszély június, július, augusztusban jelentkezik. Védekezése fehér olaj 1-1,5 % -os oldata vagy buprofezin tartalmú egyéb termék. Megelőzni a fehér olajos kora nyári egyszeri permetezéssel lehet, júliusban. Itt is jelentős szerepet játszik a megfelelő nitrogén utánpótlás, illetve a metszés, szellősebb korona kialakítása.

Pajzstetvek

Számos faja szerepel a listán, de úgy gondoltuk, hogy a leggyakrabban megjelenő
pajzstetűre kell koncentrálni ami citrusokat támad, a Planococcus citri más néven a lisztes citrus pajzstetű. Ez a parazita erős mézharmatot bocsájt ki, amely által növényeink akár egy héten belül elpusztulhatnak. Megjelenik a levélen, a fás részeken, de még a gyümölcsökön is, főként meleg nyári időben. Terjedése főként üvegházakban fordul elő a nyár közepén. Főleg a párás meleg levegő kedvez nekik. A Magyarországi klímát nem igazán szeretik, ezért főleg behurcolással lehetséges az elszaporodásuk. Megelőzés: a lombozat levegőzése,
ritkítása, illetve a nitrogén megfelelő mennyiségű adagolása.
Nagy fertőzésnél évi két alkalommal kell fehér olajpermetezést alkalmazni 2 %-os töménységben, vagy buprofezin tartalmú terméket, réz alapú szerrel kombinálva. Alkalmazható ellenük ragadozó hangyák, megfelelő ellenőrzés mellett.



Citrus aknázó moly


A Phyllocnistis citrella 1995 óta fertőzi a citrusokat, ennek a kis pillangónak a lárváit
Dél-Ázsiából hurcolták be. Ezek a lárvák főként a levelek fonákjain készítenek csatornákat, amelyben élnek. A levelekben deformitást okoznak, és a szövetek elhalnak. Semmilyen természetes ragadozó nincs ellenük, így csak is vegyszeres beavatkozással semmisíthetőek meg. Imidiacloprid, flufenoxuron és methomyl alapú készítményekkel lehetséges. Magyarországon nem sokáig marad életbe, főleg behordott olasz növényeken található meg ritkán. A tavaszi olajos permetezés 1-2 %-os megzavarhatja a tojásrakási folyamatot, megakadályozza, hogy a lárva a szövetekkel érintkezzen.
Folyamatosan kell ellenőrizni az aknázó molyok jelenlétét, mert a vegyszeres kezelés megkezdése után a folyamatot ismételni kell 10-12 nap elteltével. Az aknázó molyok ellen lehet védekezni belocsolásos módszerrel, imidiacloprid tartalmú termékekkel. Júniusban szabad megkezdeni a kezelést, és 30-40 nap elteltéve meg kell ismételni. Adagolása: egy 30—40 cm átmérőjű cseréphez, 1 ml szert kell 2 liter vízhez keverni és az oldattal a növényt beöntözni. 50—60 cm átmérőhöz, 3 ml szert 5 liter vízhez.
Sokan nem kedvelik, és ellenzik a citrusok beöntözéses vegyi kezelését, mely hosszútávon a növényben károkat okozhat, és gátolja a tápanyagfelvételt. Ez esetben javasoljuk a fertőzött levelek eltávolítását, és a növény erősebb visszavágását. Abban az évben visszafogottabb lesz a növény, de a másik évben rendbe jön. A hideg teleltetés is csökkenti az aknázó moly jelenlétét.

Vörös atka

Két fajta atkáról fogunk említést tenni, amely veszélyezteti a citrusokat. A Panonychus
citri, és a Tetranychus urticae. Színük változatos lehet, a vöröstől a pirosig, és egészen a barnás árnyalatig. Mindkét faj a növény nedveivel táplálkozik, és állandóan tojásokat raknak. Egy két hét alatt képesek egy kifejlett növényt tönkretenni. Viszonylag könnyen felismerhető a levelek pötty szerű foltosságáról, egészségtelen színéről, és a levél fonákon lévő apró vöröses színű pókszerű lényekről. A Panonychus érzékenyebb, mint a Tetranychus, így jóval ritkább is. A magas hőmérsékletben, és viszonylag száraz levegőben minimális páratartalomnál jelennek meg, főként nyáron az üvegházakban, ezért is nevezik gyakran üvegházi atkának is. A fehérolaj kezelés zavarja a tojásrakását, így nem alakulnak ki. Vegyi kezelést csak a legvégső esetben alkalmazzunk  fenazaquin, fenpyroxi-mate és tebufenpyrad alapú vegyszerekkel.
Újra csak a történelmi tényekre hagyatkozva emeljük ki a növények réz alapú szerekkel történő állandó kezelését, mely beépül a növény szöveteibe és megedzi azt. Így kevésbé lesz vonzó bármely kártevőnek. A megfelelő műtrágyázás, öntözés, és metszés, egészséges növényzetet produkál. Így összességében minden kockázati tényező lecsökken a minimálisra. Ne felejtsük el, hogy a hideg teleltetés is egy védekezési alkalom a paraziták ellen, mivel sok nem éli túl ezt az időszakot megfelelő kezelések után.

Általános tudnivalók

Szeretettel üdvözöllek, a Hesperidium Fabulosa oldalán. A Blog, a Facebok Citrusok Magyarországon nevezetű csoporttal működik.  Az "ö...