Történelem

A Nagyhercegség citrus kollekciója

A citrusokat a Medici család kezdte termeszteni Firenzében ¹  A 16. században. A legritkább, és legfurcsább fajták gyűjteményét hozták létre, amire nagyon büszkék voltak a főúri körökben. Ez a Firenzei citrus tartási divat, egyre jobban elterjedt Európa nemesi köreiben.

Az egész 17. században központi érdeklődés övezte a Medici kertekben termesztett növényeket. Bartolomeo Bimbi ² aki a Medici család festője volt, festményein megörökítette a mesés citrus gyümölcsöket, ahogyan roskadoznak a villa kertjeiben. Festményei a felsőbb körökben igen kelendőek voltak.

Az évszázadok során sok történelmi esemény zajlott, háborúkkal, bombázásokkal, még is nagyon sok növény megmaradt az utókornak a Mediciek által létrehozott kollekcióból, a Medici villa kertjében, és a Bobolli kertben.

Ez a gyűjtemény különleges botanikai és történelmi jelentőségű, és a teljes kollekció, mintegy ezer becserepezett növénnyel büszkélkedik. Kicsi, és nagyok, öregek, és fiatalok egyaránt vannak a gyűjteményben. Értékük abban rejlik, hogy valamennyi növényt a Medici kertészek hozták létre, ³

melyeket terrakotta cserepekben neveltek, néha hatalmas lécrácsokra futtatva. Így igen látványosak voltak a minél extrémebb formájú citrus félék, amelyeket abban az időben Európai ember nem igen látott.

Télen a növényeket citrus házakban teleltették át novembertől, áprilisig (fenti képen a Medici villa téli citrus háza)

A fajtaállomány az elmúlt évszázadban jelentős károkat szenvedett, így a teljes fajtaállomány mintegy fele elpusztult. Az első világháborúban (1914—1918) a téli citromházakat berendezték katonai kórházaknak, így a kertészeknek nem nyílt lehetőségük három télen megfelelő helyen elhelyezni a kollekciót. Amelyik növények ezt túlélték, azok a mai napig viselik ennek a korszaknak a jeleit.

A Bobolli kertben lévő növények szerencsésebbek voltak. Az 1966-os nagy Firenzei árvíz is megviselte az állományt, de hála Palazzo Pitti leleményességének, az állományban nem következett be pusztulás.

 A citrus termesztés ősi eredetű. Elsőként Indiában, és a Távol Keleten termesztették 4000 évvel ezelőtt i.e. 2400 körül. Itt volt a kezdete a kialakuló citrus kultúrának. Kínai feljegyzések beszámolnak i.e. 2400 és 800 közötti időszakokról. Az egyik legrégebbi feljegyzett citrus növény a pomeló⁴ , ami Európába elég későn érkezett meg, a 12. században. A cédrát⁵  korábban megjelent, mivel vallási rituálékat végeztek vele.

A zsidóság vallási ünnepe a „sátoros ünnep sukkot” a 6. századtól bizonyíthatóan létezett, ami aztán 300 évvel később kezdett el terjedni keletről, nyugatra.

Görögországban elsőnek, majd egy évszázaddal később Olaszországban is elterjedt lett a citrus tartás. Virgil⁶ volt az első latin író aki megemlíti, könyve a citrom, ami adta a nemzetség nevét, a 11. században jelent meg Toszkánában.

 A 10. században a keresztes lovagok, és az arabok által került be Olaszországba a Sevilla narancs, melyet aztán ettől az időponttól már a citrommal együtt termesztettek Olaszország déli részein  A 14. századtól már elterjedté vált ezeknek a növényeknek a termesztése Toszkánában is. Targioni Tozzetti ⁷ botanikus írásában olvashatjuk, hogy még egy évszázadot kellett várni az édes narancs megjelenésére a régióban, melyet portugálok szállítottak a Genovai részre ahonnan gyorsan elterjedt a nagyhercegség területére is.

Az ókorban a citrusfélék jelképezték a termékenységet, és a boldogságot. A Hesperidák után lett a hivatalos gyümölcs név, a hesperidium⁸. Preferált esküvői ajándéknak számított, mely a legjobb kívánságokat fejezte ki.

A 17. században drága üvegházakat kezdtek építeni „citrom ház” néven, melyet később a francia nemesek is kezdtek átvenni, ők narancsház „orangeria” néven. Hatalmas verseny alakult ki a nemesség körében a citrusok gyűjtése terén. Akkoriban jött az ötlet, hogy szükség van katalógusra, és a növények besorolására.

Az első kiemelkedő botanikai besorolást a Sienai baptista szerzetes Giovanni Battista Ferrari tette közzé. Az 1646-ban megjelent „Hesperides sive de malorum aureorum cultura et usu” értekezés Rómában jelent meg.

Nagy ösztönzést jelentett Ferrari könyve, J. C. Volkamer számára, aki két könyvet is megjelentetett gazdagon illusztrálva 1708-1718 között. Ez volt a híres Nürnbergi Hesperidák c. könyv.

1753-ban Linné⁹ nevezte meg magát a nemzettséget citrusként. G. Gallesio: „Traité du Citrus” Párizsban jelent meg 1811-ben; A. Risso és A. Poiteau, szerzői páros „Histoire na-turelle des Orangers” megjelent Párizsban 1818-ban; Az amerikai W.T. Swingle „Citrusfélék ágazata” 1948-ban jelent meg. H.J.Webber, „A citrus nemzetség rendszertana”; Sok besorolást adott a japán T. Tanaka 1954-ben.

Citrus növények a Rutacae családba tartoznak. A legérdekesebb termesztésre: a Citrus nemzetség, amely magában foglalja a legfontosabb és legismertebb fajokat (citrom, narancs, citrom, grapefruit, stb.), a Fortunella nemzetség (amely magában foglalja Kumquat), és a Poncirus nemzetség, amely egyetlen faj (az egyetlen lombhullató citrusféle).

Rengeteg citrusféle jött létre az idők során a fajta szempontjából, főként citromok, narancsok, és mandarinok. Most a legértékesebbeket mutatjuk be, amelyek nem csak történelmi referenciákkal rendelkeznek, de diffúziós növényként cserepes tartásban is kiválóak.

¹  Lásd Citrusok edényes tartása írta P. Galeotti, a II Történelmi belváros kertjei, Luzzi P., Genoa, 1996, pp. 102-108, Citrus növények termesztése.

²  Bartolomeo del Bimbo (vagy Bimbi) született: Settignanoban 1648,  meghalt Firenzében 1729; ő volt az udvari festője III.Cosimo Medici-nek. A 17. században festett minden fajta gyümölcsöt ami fellelhető volt a gyűjteményben. A 116 festmény ábrázol citromot, narancsot, és egyéb furcsa gyümölcsfélét. Sok festmény még mindig megtekinthető, a Medici villában, és a Bobolli kertben. A festmények őrzik a kertészet, és az építészet rmúltbéli remekeit a nagyhercegség területén.

³  Termesztett történelmi citrus fajták.

⁴ Citrus grandis (L) Osbeck szerepelt a kínai szövegben "Yu Tribute", abban az időszakban a császár Ta Yu, i.e. 2200.

⁵ Citrus medica L, említi a Biblia, mint "peri" ETZ adar "- a legszebb gyümölcsű fa.

6 Publio Virgilio Marone (i.sz. 19-70) a könyve, i.sz.30-ra tehető. A cédrátot említi, amely "Media"városából származik -  a mai Irán területén. Botanikai neve, a medica is eredetére utal.

 ⁷Targioni Tozzetti G., Relazioni d'alcuni viaggifatti in diverse parti della Toscana..., Firenze, 1773, T. 6, p. 418.

⁸ hesperidium: bogyós gyümölcs jellemzően citrus. Színes gyümölcshéj, mely gazdag az olajmirigyekben, ezáltal ellenállhatatlan, és illatos. (gyümölcshéj, és endokaprium közös megnevezése)

⁹ Linne C., Species plantarum exhibentes plantas rite cognitas, ad genera relatas, Stockholm, 1753